Fészkesvirágzatúak családja (Asteraceae)
Leírás és előfordulás: évelő növény. Homok- és löszpusztákon, napos lejtőkön
és dolomitsziklákon találkozhatunk vele. Védett, eszmei értéke 2000 Ft.
Gyökere többfejű, karószerű és fás. Hajtása 20-30cm hosszú, soklevelű,
felső részén elágazó, erősen molyhos. A levelek szórt állásúak, a hajtás
alsó részén keskeny-lándzsásak, felül szálasak, ép szélűek, mindkét felületükön
fehéren molyhosak. A fészekvirágzatok majdnem gömbölyűek, 0,5-1cm átmérőjűek,
citrom- vagy narancssárga színűek. A virágzási ideje június-szeptember.
Termése kaszat. Felhasznált része: a virágzat. Főbb hatóanyagai: flavonoidok,
piranon-származékok, kumarinok, keserű anyagok, illóolaj és szterolok.
Főbb hatásai: epehajtó, gyulladáscsökkentő, májvédő és antimikrobiális.
Felhasználás: májvédő-, epehajtó- és krónikus epehólyag-gyulladás kezelésére
alkalmas teakeverékekben és készítményekben. Megjegyzés: a felhasznált
drog termesztésből származik.
Érdeslevelűek családja (Boraginaceae)
Kétéves növény. Talajban nem válogat. Gyakran láthatjuk parlagokon, töltéseken,
árok- és útszéleken, vágásokban, gyomtársulásokban, mezőgazdasági kultúrákban,
legelőkön és homokpusztákon. Répaszerűen megvastagodó, ágas gyökeret és
30-100cm magas, egyszerű vagy elágazó szárat fejleszt. Leveleit és szárait
serték és szőrök borítják, ezért érdes tapintásúak. Tőlevélrózsát alkotó
levelei keskenyek, lándzsásak, nyélbe keskenyedők, ép szélűek, hosszuk
10-20 cm. A szárlevelek a tőleveleknél kisebbek, lándzsásak, lekerekített
alappal ülők. Az 1,5-2 cm hosszú és 1 cm átmérőjű, kék vagy vöröslő színű
virágai a szár felső részében, a levelek hónaljából eredő rövid kunkor
virágzatban ülnek. Júliustól-szeptemberig nyílnak. Termése résztermésekre
hasadó.
Felhasznált része: a virágos hajtás (Echii herba). Hatóanyagai: allantoin,
flavonoidok és cserzőanyagok.
Hatásai: antibakteriális és összehúzó.
Felhasználás: önmagában vagy gyógyteakeverékek alkotórészeként hasmenések
megszüntetésére.
Megjegyzés: szeszes kivonatai az alkoholban oldódó és májkárosító
pirrolizidin alkaloidjai miatt nem használhatók. Hasmenés elleni teakeverékek
alkotórészeként is csak rövid ideig (néhány napon keresztül) ajánlott a
használata.
Fűzfafélék családja (Salicaceae)
Leírás és előfordulás: nagy-termetű, kétlaki, lombhullató fa. Az ártéri
ligeterdőkben gyakori, ahol ún. puhafaligeteket alkot. Magassága elérheti
a 30 métert. Az idősebb fák koronája gyakran szétterülő. Törzse erőteljesen
fejlett, az idősebb fáké csomóktól dudoros, mélyen barázdált. Ágai és hajtásai
világosbarnák, vékonyak, a rügyek 2-4cm hosszúak, vesszőre simulók vagy
végállók, csavarvonalban állnak, vörösesbarna színűek, hegyesek, ragadósak
és gyantás illatúak. A hosszú hajtásokon ülő levelek nyelesek, 6-12 cm
hosszúak és ugyanilyen szélesek, 3-5 karéjúak, a levélváll lekerekített.
A rövidhajtások levelei is nyelesek, a lemez hossza 4-7 cm, szélessége
3-6 cm, alakja romboid vagy lekerekített háromszög. A levél széle fűrészfogas.
Csüngő barkavirágzata a lombfakadás előtt, március-áprilisban nyílik. Termése
tok.
Felhasznált része: a vegetatív rügy.
Főbb hatóanyagai: flavonoidok, illóolaj és szalicilsav-származékok.
Főbb hatásai: gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, köptető és borvörösítő.
Felhasználás: belsőleg felső-légúti-, húgyúti- és prosztatagyulladások kezelésére;
külsőleg gyógyfürdők, kenőcsök és kúpok alkotórésze ként borbántalmak,
ill. aranyér kezelésére, valamint reumás fájdalmak enyhítésére.
Megjegyzés: a rügyeket tartalmazó készítmények alkalmazásakor ritkán
allergiás reakciók jelentkezhetnek.
Keserűfűfélék családja (Polygonaceae)
Évelő vagy kétéves növények. A szikes pusztáktól a havasi legelőkig, a
lápoktól a homokbuckákig mindenfelé teremnek. Többnyire erőteljes és fásodó
gyöktörzsük van. A száraik 20-200cm magasak. Leveleik az esetek többségében
nagyok, szíves, lekerekített, nyélbe keskenyedő vagy dárdás vállúak. Zöldessárga
virágaik június-szeptemberben nyílnak. Termésük 3 oldalú makkocska, melynek
az egyes fajok pontos azonosításában kulcsfontosságú szerepe van.
Felhasznált részei: a termés (Rumieis fruetus) és a gyökér (Rumieis radix).
Hatóanyagai: a termésekben flavonoidok, a gyökerekben antrakinon származékok
és cserzőanyagok.
Hatásai: a terméseké és a magvaké elsősorban antibakteriális, a gyökereké
a hatóanyagok arányától függően ezenkívül gyomorerősítő, emésztésjavító,
hashajtó és összehúzó.
Felhasználás: a termések bakteriális eredetű, ún. nyári hasmenések megszüntetésére
gyógyteának elkészítve, a gyökérdrogok pedig emésztésre ható és bőrápoló
gyógyteák, ill. készítmények összetevőjeként.
www.herbariawebshop.hu - Az árváltozás jogát fenntartjuk!